 Szavazások |
|
|
|
|
Bejelentkezés |
|
Ha még nem regisztráltad magad itt megteheted. Néhány funkciót csak a regisztrált felhasználók tudnak igénybe venni.
|
|
|
|
|
 „Elő tudjuk idézni a szerelmet” –mondja Arthur Aron pszichológus, aki a
kaliforniai Santa Cruz egyetemen végez kísérleteket.
A következő zajlik a laboratóriumban: két embert vonnak be a
kísérletbe, akik sosem találkoztak, egy szobába bezárják őket 90 percre
azzal az instrukcióval, hogy intim gondolataikat cseréljék ki
egymással, például beszéljenek arról, mi volt a legkínosabb élményük,
és mit éreznének, ha elveszítenék a szüleiket.
Két percig csendben egymás szemébe kellett nézniük. Ezután a
vizsgálatvezető azt mondta: „Rendben, most mondd el a másiknak, mit
szeretsz már benne”.
Aron érdeklődése tisztán tudományos. Nem házasságközvetítő, párkereső.
A vizsgálati alanyok külön ajtón távoznak, tehát nem kényszerülnek a
továbbiakban találkozni. Mégis, az első vizsgálati pár hat hónapon
belül házasságot kötött. Az egész kutatócsoportot meghívták
esküvőjükre.
Aron, aki a szerelmet 20 éve tanulmányozza, és szaktekintély a témában,
izgatott lett az eredményektől. Nem kell tovább az emberek
megbízhatatlan memóriájára támaszkodni a szerelembe esés mozzanatát
illetően. Lehet őket tanulmányozni az esemény közben, mint a
patkányokat a labirintusban.
Hogyan hasznosíthatják ezeket a tapasztalatokat az emberek normál
körülmények között- már ha a szingli-partik és párkereső események
normálisnak nevezhetőek?
Az egyik javaslat, ha valakihez közel akarsz kerülni, meg kell osztanod
a magadról szóló intim információkat. A legtöbb ember nem hajlandó
erre, különösen nem az első randi alkalmával, mikor védik
személyiségüket, akár egy biztonsági kódot.
A rizikófaktor
Az önkinyilatkoztatás veszélyes, Arthur Aron is egyetért ezzel. Ennek
kölcsönösnek kell lenni. Ha csak egyoldalúan öntöd ki a szíved, az első
randi után a másik valószínűleg menekülőre fogja. Mindazonáltal a
kölcsönös megnyílás egy mélyebb szinten teremt kapcsolatot és
megmutatja, hogy a másik is bízik benned.
Az intimitásról beszélve az alanyok kockáztatják azt, hogy kínosan
érzik magukat, a kockázat viszont újabb tényező az összekovácsolódásra.
Minél nagyobb a rizikó, annál gyorsabban születik a vonzalom. „Barátom,
Michael a második randin lett szerelmes a jelenlegi feleségébe, mikor
az autója a jeges úton megpördült egy autóbusz előtt. „Egy csatornában
állt meg az autó. Elkaptam a kezét, és hevesen megszorítottam. Nagyon
kedves pillanat volt”-emlékszik vissza.
Nem tanácsolom mindazonáltal, hogy idáig elmenjünk. Ám ha nem rettent
meg teljesen, azt tanácsolom, vegyetek részt egy vadvízi evezésen vagy
búvártúrán. Nem tudhatod, kinek a kezét kapod majd el a pánik
pillanatában”-mondja Aron.
„Tetszel nekem”
Végezetül, foglalkoznunk kell azzal a momentummal, hogy kísérlet
résztvevőivel azt közölték, hogy a másik félnek tetszenek.
„Ezek a kilátások nagyon nagy hatást gyakoroltak. Ha megkérdezed az
embereket arról, hogyan estek szerelembe, a 90 százalékuk azt mondja,
rájött, hogy a másiknak tetszik”-vall erről a kutató.
Egyszóval, ha elég szerencsés vagy ahhoz, hogy találkozol valakivel,
akinek tetszel, ne félj attól, hogy bevalld érzéseidet. A „tetszel
nekem” varázsszó lehet, melyre egy másik mágikus mondat jöhet
válaszként!
 Nyomtatható változat  Küldd el levélben!
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
